Ismernie kell a motorok öt indítási módjának összehasonlítását is!
A villamos munkások legismertebb elektromos berendezése valószínűleg az elektromos motor. Az elektromos motorok indításának számos módja van, beleértve a közvetlen indítást, az öncsatolást és a nyomáscsökkentő indítást, valamint az Y-Δ feszültségcsökkentési indítást, a lágyindító indítást, a frekvenciaváltós indítást és más módszereket.
Tehát mi a különbség köztük?
1. Teljes nyomású közvetlen indítás
Ha mind az elektromos hálózat kapacitása, mind a terhelés lehetővé teszi a teljes feszültségű közvetlen indítást, akkor teljes feszültségű közvetlen indítás jöhet szóba.
Előnye a kényelmes kezelés és vezérlés, az egyszerű karbantartás és a viszonylag gazdaságos. Főleg kis teljesítményű motorok indítására használják, energiatakarékossági szempontból, a 11 kW-nál nagyobb motoroknál ezt a módszert nem szabad használni.
2. Az automatikus csatolás nyomáscsökkentésének indítása
Az autotranszformátorok többszörös leágazása a feszültség csökkentésére nemcsak a különböző terhelésű indítási igényeket elégíti ki, hanem nagyobb indítónyomatékot is eredményez. Ez egy általánosan használt feszültségcsökkentési indítási módszer nagyobb teljesítményű motorok indítására.
Legnagyobb előnye, hogy viszonylag nagy az indítónyomaték. Amikor a tekercscsap 80%-on van, az indítónyomaték elérheti a közvetlen indítónyomaték 64%-át. Az indítónyomaték pedig koppintással állítható. Ma is széles körben használják.
3. Y- Δ indítás
Normál üzemű állórész-tekerccsel rendelkező, delta konfigurációban csatlakoztatott mókuskerekes aszinkron motor esetén, ha az állórész tekercsét indításkor csillag alakban, majd indítás után háromszög alakban csatlakoztatják, csökkentheti az indítóáramot és enyhítheti annak hatását az elektromos hálózat.
Ezt az indítási módszert csillagháromszög dekompressziós indításnak, vagy egyszerűen csillagháromszög indításnak (Y-Δ Start) nevezik.
A csillag-delta indítási módszer alkalmazásakor az indítási áram csak egyharmada az eredeti, delta-kapcsolási módszert alkalmazó közvetlen indítási módnak. Ha a közvetlen indításnál az indítási áramot 6-7Ies-ként számoljuk, akkor csillagdelta indításkor az indítóáram csak 2-2,3-szoros.
Ez azt jelenti, hogy a csillag-delta indítási módszer alkalmazásakor az indítási nyomaték is az eredeti közvetlen indítási mód egyharmadára csökken a háromszögcsatlakozási módszerrel.
Alkalmas olyan helyzetekre, amikor nincs terhelés vagy könnyű terhelés indul. És minden más vákuum indítóval összehasonlítva a legegyszerűbb felépítésű és a legolcsóbb ára. Emellett a csillag-delta indítási módnak van egy előnye, hogy kis terhelés esetén a motor csillagcsatlakozási móddal tud működni.
Ezen a ponton a névleges nyomaték hozzáigazítható a terheléshez, ami javíthatja a motor hatékonyságát és megtakaríthatja a villamosenergia-fogyasztást.
4. Lágyindító
Ez a tirisztor fáziseltolásos feszültségszabályozási elvét használja a motor feszültségszabályozási indításához, amelyet főként motorindítás-vezérlésre használnak, jó indítási hatással, de magas költségekkel.
A szabályozható szilícium alkatrészek használata miatt jelentős harmonikus interferencia lép fel a szabályozható szilícium működése során, ami bizonyos hatást gyakorol az elektromos hálózatra.
Ezen túlmenően, az elektromos hálózat ingadozása a tirisztor-komponensek vezetőképességét is befolyásolhatja, különösen akkor, ha ugyanabban a hálózatban több tirisztoros eszköz is található.
Emiatt a tirisztor alkatrészek meghibásodási aránya viszonylag magas, mivel teljesítményelektronikai technológiát foglal magában, és ezért magas karbantartási technikusokat igényel.
5. Változófrekvenciás hajtás
A frekvenciaváltó technológiailag a legfejlettebb, teljesen működőképes és leghatékonyabb motorvezérlő berendezés a modern motorvezérlés területén. Az elektromos hálózat frekvenciájának változtatásával beállítja a motor fordulatszámát és nyomatékát.
A teljesítményelektronikai technológia és a mikroszámítógépes technológia bevonása miatt magasak a költségek és magasak a karbantartó technikusokkal szembeni követelmények is. Ezért főként olyan területeken használják, ahol fordulatszám-szabályozási és nagy sebességszabályozási követelményekre van szükség.
A nyomáscsökkentő indítás, a lágyindítás és a változtatható frekvenciájú indítás előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása
A csökkentett nyomású indításnak, közismert nevén csillag-delta indításnak az a hátránya, hogy kicsi az indítónyomatéka, és csak terhelés nélküli vagy kis terhelésű indításra alkalmas. Előnye, hogy olcsó az ára.
Lágyindítás, amely beállíthatja az indítási időt és a kezdeti indítási nyomatékot a berendezés lágy indítása és lágy leállítása érdekében, valamint korlátozhatja az indítóáramot, mérsékelt áron.
A változtatható frekvenciájú indítás zökkenőmentesen elindulhat a beállított időnek megfelelően, és lehetővé teszi, hogy a berendezés a beállított frekvencián működjön, ami viszonylag drága.
A nyomáscsökkentő indítás, a lágyindítás és a változtatható frekvenciájú indítás teljesítményelveinek összehasonlítása
1. A lágyindító a tirisztoros váltóáramú feszültségszabályozási technológia és a teljesítménytényező szabályozási technológia kombinációja. A tirisztoros feszültségszabályozás révén a motor lágyindítását és lágyleállítását éri el, és nincs sebességszabályozó funkciója.
2. A frekvenciaváltó olyan motorvezérlő (sebességszabályozó) eszköz, amely a teljesítmény-félvezető eszközök be/ki hatását használja fel a tápfrekvenciás tápegység másik frekvenciára való átalakítására. A motor működésének vezérlése frekvenciaátalakításon keresztül (a feszültség is változik a frekvenciával, pl. v/f állandó) egy igazán hatékony, nagy hatásfokú fordulatszám-szabályozási módszer. A frekvenciaváltó valódi lágy indítást, lágy leállítást és hatékony sebességszabályozást érhet el.
3. A csökkentett nyomású indítás elterjedt módjai az öncsatoló csökkentett nyomású indítás és az Y- Δ Kétféle indítás létezik, és az öncsatolás és a nyomáscsökkentő indítás legnagyobb előnye, hogy nagyobb az indítónyomatéka. Amikor a tekercscsap 80%-on van, az indítónyomaték elérheti a közvetlen indítás 64%-át. Az indítónyomaték pedig koppintással állítható. Ma is széles körben használják.
Y- Δ Alkalmas olyan helyzetekre, amikor nincs terhelés vagy könnyű terhelés indul. És minden más vákuum indítóval összehasonlítva a legegyszerűbb felépítésű és a legolcsóbb ára.
Emellett a csillag-delta indítási módnak van egy előnye, hogy kis terhelés esetén a motor csillagcsatlakozási móddal tud működni.
Ezen a ponton a névleges nyomaték hozzáigazítható a terheléshez, ami javíthatja a motor hatékonyságát és megtakaríthatja a villamosenergia-fogyasztást.
Nyomáscsökkentő indítás, lágyindítás és változtatható frekvenciájú indítás átfogó elemzése
1. Árkérdés
A természet a legdrágább váltófrekvenciás hajtás, Y- Δ, Az öncsatoló nyomáscsökkentő indítás viszonylag olcsó. Kisebb beruházással járó projekteknél a gazdaságosság lesz az első választás.
2. Ellenőrizhető kérdések
Y- Δ, Az öncsatoló dekompressziós indítás egyszerű, de csak indítás. De a magas szintű automatizálási helyzetekben a becslések szerint kevesebbet, és még kevésbé lágyindítást fognak használni. A motor frekvenciaváltón keresztüli szabályozása, beleértve a fordulatszámot, a feszültséget stb., messze meghaladja a vákuumindítással és a lágyindítással összehasonlítható mértéket.
Ezért a frekvenciaváltók a preferált választás a nagy vagy magasan automatizált gyártósorokon.
3. Hálózati kommunikáció
Maga a frekvenciaváltó saját integrált vagy kiterjesztett kommunikációs portján keresztül képes hálózatfelügyeletet megvalósítani. A lágyindítás továbbra is tud bizonyos felügyeletet végezni, de a motor valós idejű felügyelete szintén összehasonlíthatatlan a vákuumindítással és a lágyindítással.
4. Karbantartási szempont
Az Y- Δ miatt Maga az öncsatoló dekompressziós indítás viszonylag egyszerű, és természetesen a legkönnyebben karbantartható. Valójában nagyon ellenzem a lágy indítás használatát. Ha nem frekvenciaváltót választ, akkor mindenképpen közvetlenül Y-t választ- Δ Vagy kezdje az öncsatoló nyomáscsökkentéssel.
A frekvenciaváltó el tudja érni a motor lágyindítását és lágyleállítását, így viszonylag nagy terhelésű helyzetekben az Y-Δ, az öncsatolás és a nyomáscsökkentés indítása vagy lágyindítása nem olyan jó, mint a frekvenciaváltók.
Kiegészítő ismeretek összehasonlítása
1. Lágyindító és frekvenciaváltó
Mind a frekvenciaváltók, mind a lágyindító készülékek a feszültségcsökkentő indítás kategóriába tartoznak. Bár a legtöbb frekvenciaváltó csökkenti a feszültséget a frekvenciacsökkentés után, az állandó nyomaték teljes feszültség.
A lágyindítás az a folyamat, amely a 0 feszültségről a teljes feszültségre indul a tirisztor vezetési szögének megváltoztatásával.
A frekvenciaváltó teljesen vezérelt, és a műszerjelekkel bármikor szabályozhatja a motor fordulatszámát. A lágyindító csak a feszültség csökkentését szolgálhatja a motor indításakor és leállásakor.
2. Motorindítási módszerek analógiája
Elektromos motorok indításának általános módjai: teljes feszültségű közvetlen indítás, öncsatoló csökkentett nyomású indítás, Y- Δ Start, lágy indítás, változtatható frekvenciájú indítás stb.
Ha az elektromos hálózat és a terhelés is megengedett, célszerű a motort közvetlenül indítani, mert könnyen irányítható és gazdaságosabb.
Az öncsatoló feszültségcsökkentő indítást gyakran használják nagykapacitású mókuskalitkás aszinkron motorok indítására. Bár az öncsatoló feszültségcsökkentő indítás egy régimódi indítóberendezés, az öncsatoló transzformátor többcsapos feszültségcsökkentésével nem csak a különféle terhelési indítások igényeihez lehet alkalmazkodni, hanem nagyobb indítónyomatékot is elérni. Ezenkívül széles körben használják a hőrelék és alacsony feszültségű kioldók beépítése miatt, amelyek tökéletes túlterhelés és feszültségveszteség elleni védelemmel rendelkeznek.
A csillag-delta indítási módszer jó áramjellemzőkkel, de gyenge nyomatékjellemzőkkel rendelkezik, ezért csak terhelés nélküli vagy kis terhelésű indítási helyzetekre alkalmas. Ennek a módszernek azonban a legegyszerűbb a felépítése és a legolcsóbb az ára, és kis terhelés mellett energiafogyasztást takaríthat meg.
A fenti indítási módok mindegyike a lépcsőzetes nyomáscsökkentési indításhoz tartozik, aminek nyilvánvaló hátrányai vannak, nevezetesen a szekunder túlfeszültség előfordulása az indítási folyamat során.
3. A lágyindítás és a hagyományos nyomáscsökkentő indítási módszerek összehasonlítása
① Nincs impulzusáram
A motor indításakor a lágyindító fokozatosan növeli a tirisztor vezetési szögét, ezáltal a motor indítóárama lineárisan növekszik nulláról a beállított értékre. Nincs hatással a motorra, jobb az áramellátás megbízhatósága, egyenletes indítás, csökkentett ütési nyomaték a rakodógépeken, és meghosszabbodott a gép élettartama.
② Lágy parkoló funkcióval felszerelt
A zökkenőmentes lassítás és a fokozatos leállítás kiküszöbölheti a pillanatnyi áramszünet hátrányait, csökkentheti a nagy teherbírású gépekre gyakorolt hatást, elkerülheti a magassági vízellátó rendszer vízkalapács hatását, és csökkentheti a berendezések károsodását.
③ Állítható indítási paraméterek
A terhelési helyzetnek és a hálózati relévédelem jellemzőinek megfelelően szabadon és fokozatmentesen állítható az optimális indítóáramra.
A lágyindító és a frekvenciaváltó két teljesen különböző termék, eltérő céllal. A frekvenciaváltót fordulatszámszabályozást igénylő helyeken használják, kimenete nemcsak a feszültséget, hanem a frekvenciát is megváltoztatja; A lágyindító valójában egy feszültségszabályozó, amelyet a motor indításakor használnak, és a kimenet csak a feszültséget változtatja a frekvencia megváltoztatása nélkül.
A frekvenciaváltó rendelkezik a lágyindító összes funkciójával, de az ára jóval magasabb, a felépítése pedig sokkal összetettebb, mint a lágyindítóké.

